ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK
Brigetio öröksége régészeti kiállítás
A mai Komárom/Szőny területén, az árvízmentes teraszokon felépült Brigetióban állomásozó katonaság, kiegészülve az őrtornyok személyzetével és a Duna túlsó partján, Izsa-Leányvárnál fekvő római kori Kelemantia helyőrségével, a Kr. u. 2. század elejétől több mint 300 éven át biztosította a római kori Pannonia provincia északi határa, a ripa Pannonica védelmét.
Területén birodalmi szintű események zajlottak, amelyet az itteni leletek is tanúsítanak. A légi fotókon megfigyelhető közel 40 menettábor a Marcus Aurelius-féle markomann háborúhoz (167-180) kapcsolódik és a legiotáborban feltárt reprezentatív épületben halt meg I. Valentinianus 375. november 17-én, ill. itt kiáltották ki a fiát császárrá.
A településkomplexum főbb részei a legiotábor, a katona- és a polgárváros voltak.
Az 540 x 430 m alapterületű legiotábort a legio XI Claudia, majd a legio I Adiutrix építette Traianus császár (97-118) idején. Utóbbi 5500 fős katonasága a 430-as évekig, a provincia feladásáig itt maradt Brigetióban. A régészeti ásatások és a geofizikai kutatások során a tábor számos jelentős eleme került azonosításra: a tábor északi kapuja (porta praetoria) és központja (principia), a tábori kórház (valetudinarium), a fürdő (thermae), gabonatároló épületek (horrea), és utcarendszerének jelentős része.
A canabaeban, vagyis a városi joggal nem rendelkező katonavárosban a legionáriusok családtagjai, az ellátó személyzet, kézművesek, szolgák, papok, kereskedők éltek. Területén festett lakóházak, utcák, templomok, amphitheatrum és közfürdő található, ezek helyét a 4. századtól a késő római temetők veszik át.
A polgári lakosság a 205-ben már városi ranggal rendelkező municipiumban élt. Területén a római város kritériumának megfelelő középületek voltak és amphitheatrummal is rendelkezett. Ellátását különböző műhelyek biztosították.
Brigetio egy 15-20 ezer lakosú, igazi virágzó multikulturális vidéki város volt, ahova a birodalom minden szegletéből érkeztek emberek, katonaként, vagy a rajta áthaladó limes-úton folyó kereskedelmi forgalom résztvevőjeként.
A modern régészeti feltárások 1992 óta folynak Brigetióban, a Komáromi Klapka György Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésében. A Komárom Város Önkormányzata által finanszírozott ls a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott ásatásokat Borhy László, az ELTE rektora, Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánja és Számadó Emese múzeumigazgató vezetik, az egyéb régészeti feladatokat Gátfalvi-Delbó Gabriella, a múzeum régésze végzi.
2016-ig, 25 éven át Komárom/Szőny-Vásártér lelőhelyen, az egykori polgárváros területén folytak az ásatások, amelynek ereményeként körvonalazódott a város szerkezete, az épületek elrendezése és lakói mindennapi élete.
2014-2017-ig a „Komárom – almásfüzitői árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása” projekt keretében a Komárom/Szőny, Duna-part lelőhelyen, az egykori limes-út északi oldalán dolgoztunk. Közel 1 hektár területet kutattunk meg brigetiói katonaváros területén, ahol vaskori objektumokat (házak, sírok, vermek, kemencék) és nagyméretű római kori középületeket találtunk. A lelőhely nyugati oldalán egy fürdő helyezkedik el, amelyben nagy felületben maradtak meg terrazzopadlók, padlófűtésrendszerek, valamint számos csatorna és útfelület. A mintegy 900 m2 alapterületű épület majdnem szabályos négyzet alakú. A fürdőből nagy mennyiségű falfestménytöredék került elő, nagy részük egy a pajzsot tartó Victoriákat ábrázol. A lelőhely keleti keleti részén két nagyméretű, gazdasági funkciójú raktárépületet, ún. horreumot tártunk fel.
2015-ben kezdtük meg az ásatásokat a brigetiói legiotábor területén. Az elmúlt években dolgoztunk a legiotábor központi részében, a principiában, megástuk a tábor északi, egynyílású kapuját és feltártunk egy 600 m2 nagyságú, masszív kőfalakkal alapozott, reprezentatív funkciójú apszisos épületet, amelyet a 370-es évek elején építettek. Feltételezésünk szerint ebben az épületben fogadta I. Valentinianus császár 375. november 17-én a quad követeket, amikor is agyvérzést kapott és a helyszínen meghalt.
2021-től pedig a mintegy 6000 m2 nagyságú tábori fürdő feltárásán dolgozunk.
A feltárás során jó megtartású, nagyon masszív falak, vörös mészkőlapokkal burkolt padlók, komplett padlófűtésrendszerek, valamint hideg- és melegvizes medencék, csatornák kerültek elő. A legio XI Claudia bélyeges téglák alapján a fürdő építését is meg tudtuk határozni, amely egybeesett a tábor legelső építési periódusával, amelyben az említett legio vett részt a Kr. u. 101-105 közötti időszakban.
A Brigetio Öröksége Látogatóközpontban látható állandó régészeti kiállítás az elmúlt év tervásatásainak és egyéb régészeti munkáinak eredményeit mutatja be.
Az első teremben az ásatások válogatott leletanyaga látható, Számadó Emese és Gátfalvi-Delbó Gabriella által kidolgozott koncepció alapján.
Páratlanul szép az a katonai díszsisak, amelynek domborműves díszítményeinek értelmezéséhez Burucs Julianna rajzai nyújtanak segítséget.
Egyedülálló műtárgyunk az a tetőfedő tégla, amelybe Publius Ovidius Naso híres ókori költő portréját és nevét karcolták bele. Ez jelenleg az egyetlen ismert ókori Ovidius ábrázolás, az összes többi a reneszánsz és a későbbi korok terméke. A lelet jelentőségét Kőnig Frigyes festőművész rajzán és gondolatain keresztül ismerhetjük meg igazán.
Itt őrizzük Philippus Arabs császár bronzból készült törvénytábláját, amely egy birodalmi jelentőségű törvénykezés egyetlen fennmaradt példánya. Ez már a második római kori törvénytábla, amely Brigetióban került elő.
A város szerkezetét és az egyes épületek alaprajzát Dobosi Lindának a teremben látható 3D rekonstrukciói segítenek elképzelni.
Az épületbelsőket az itt felépített pékség-, szoba- és a pincerekonstrukciók alapján tudjuk elképzelni, azt pedig, hogy miként is zajlott a mindennapi élet Brigetióban, a Leopoly Kft. által kifejlesztett virtuális városi sétán ismerhetjük meg.
Kétségkívül a leglátványosabb és egyben leghíresebb leleteink a második teremben kaptak helyet. A mitológiai alakokat (pl. Andromeda, Perseus, Pegasos), istennőket (Luna, Fortuna), lakomajelenetet ábrázoló fal- és mennyezetfestmények a polgárváros lakóházait díszítették. A Harsányi Eszter és Kurovszky Zsófia által restaurált és részben járható üveglap alatt bemutatott festmények minden látogatónak izgalmas betekintést nyújtanak a római kori belsőépítészet világába.
A harmadik terem egy ókori szentély rejtélyes világába kalauzol bennünket. Iuppiter Dolichenus szír hadisten Brigetióbn feltárt templomának csodás leletanyaga kapott helyet Bartus Dávid és dr. Szabó Ádám régészek elképzelései alapján.
Az utolsó teremben, a kiállításból kivezető folyosón az ókori temetők világa tárul elénk, amelyek már az ókorban is a városokból kivezető utak mentén helyezkedtek el. A csontvázakkal és gazdag leletanyaggal bemutatott sírok egy rég letűnt korszak temetkezési szokásairól mesélnek. Az ókori embereket a kiállításban elhelyezett fejrekonstrukciók alapján tudjuk elképzelni.
A kiállítás információit az egyes termekben elhelyezett monitorokon megjelenő fotók, rekonstrukciók, szövegek és filmek, valamint a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet fejlesztésében készített QR-kódos többplatformú multimédia vezető egészíti ki.
És aki a kiállítást nézve kedvet érez egy kis fejtörőhöz, az az érintőképernyőkre telepített játékokon keresztül tesztelheti megszerzett tudását.
Az állandó kiállítás alkotói, régészek és restaurátorok, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a Komárom Város Önkormányzata támogatásával 30 éve folyó brigetiói ásatások eredményei segítségével, látványos és látogatóbarát módon ismertessék meg az érdeklődőkkel a római kori Brigetio örökségét.
Nyitvatartási idő
Kedd – vasárnap: 09:00 – 17:00
Ünnepnapokon: 09:00 – 17:00
Belépőjegy
A belépés ingyenes
Kapcsolat
Email: brigetio@brigetio.hu
