„Nem kötődőm a kategóriákhoz, így nem is szeretném definiálni a saját munkásságomat. Amit fontosnak tartok: A fotográfia elsőrendű témája az ember, meg az embert körülvevő környezet, az is, amit az ember épít és az is, amit az ember tönkretesz. A művésznek feladata mindezt rögzíteni, ebben a kérdéskörben alkotni. Ezt lehet dokumentarista módon és lehet úgynevezett kreatív módon tenni, amikor az alkotó átrendezi a valóságot. Rám inkább az első, a valóság tisztelete – leképezése jellemző, de nekem fontos a vizuális nyelv és a vizuális kifejezési mód, amikor képet készítek. Szeretném ezt minél kevesebb verbális információ igénybe vételével megoldani és remélem ez néha sikerül is.“

Szamódy Zsolt Olaf